Kinek aj�nlom a dobermannt?

Egy �j j�vev�ny sz�mtalan meglepet�st hordoz mag�ban. Nincs olyan kiskutya, amely esetlens�g�vel, ragaszkod�s�val, kedvess�g�vel ne dobogtatn� meg az emberi sz�veket. Miel�tt viszont feln�, tudni kell, mit is v�llaltunk.

A fajta kiv�laszt�s�n�l fontosnak tartom, hogy a leend� tulajdonos k�sz�lj�n fel egy olyan kuty�ra, ami pimaszul intelligens, �gy az c�lrat�r� �s k�vetkezetes nevel�st k�v�n, mely nem kev�s id�t vesz ig�nybe, ahhoz, hogy a benne rejl� - sokszor hihetetlen- k�pess�geket felsz�nre hozzuk.

Helyig�ny

Tekintettel arra, hogy nagytest� fajt�r�l van sz�, legf�k�pp kertes h�zba aj�nlom, mivel mozg�sig�nye nagy, im�d j�tszani, szinte mindig mozg�sban van. Ennek ellen�re sokan tartj�k panellak�sban, mivel a dobermann kit�n�en alkalmazkodik. Amilyen a gazda, olyan a kutya is. Legyen sz� egy p�rg�sebb vagy nyugodtabb �letvitel� emberr�l, a dobermann hozz� form�l�dik. Kiv�l� kontaktkutya, akinek egy "Isten" van, �s az a gazda. Minden esetre v�s�rl�s el�tt gy�z�dj�nk meg arr�l, hogy leend� kedvenc�nknek biztos�tani tudjuk-e a felt�teleket egy �r�mteli �lethez, amit vel�nk fog le�lni.

Kan vagy szuka?

A kutya nem�nek v�laszt�s�n�l vegy�k figyelembe, hogy, hab�r a kan quadratikusabb, figyelemfelkelt�bb, m�gis bizonyos �si �szt�neib�l kifoly�lag kezelhetetlenebb, mint egy szuka.

Betegs�gek

Biztos vagyok benne, hogy kell� odafigyel�ssel, a gondok id�beni �szlel�s�vel sok szomor�an v�gz�d� eset elker�lhet�.

Sz�mos olyan betegs�g van, ami egy kuty�t el�rhet, m�gis a gyomorcsavarod�st emeln�m ki a dobermann jellegzetes betegs�gek�nt, mint ahogy a t�bbi nagy test�, m�ly mellkas� eb eset�ben is.

Az el�rehaladotts�g meg�llap�t�sa a legfontosabb (b�gyadts�g, felpuffad�s, hasfal �reges hangja �t�get�skor,intenz�v ny�lelv�laszt�s). Sajnos a t�netek id�beni felismer�s�nek ellen�re is az esetek 90%-�ban a gyomorcsavarod�s pusztul�shoz vezet.

Hab�r ez a betegs�g genetikai hajlamt�l is f�gg, kell� odafigyel�ssel a kialakul�s�t lecs�kkenthetj�k. Fontos az, hogy etet�s ut�n a dobermannt mindenfajta mozg�st�l mentes�ts�k, am�g a bevitt t�panyag a "hely�re ker�l".

A teny�szt�

Ha m�r meggy�z�dt�nk arr�l, hogy dobermannt szeretn�nk, fontos megtanulni a teny�szt� �s a szapor�t� fogalma k�z�tti l�nyeges k�l�nbs�get.

Sokszor kecsegtet� a kedvez� �r, de ne felejts�k el, hogy az igazi teny�szt� azon igyekszik, hogy a fajta nemes jelleg�t meg�rizze, mindazon�ltal a bels� illetve k�ls� tulajdons�gokat is megtartsa, er�s�tse.

A dobermannak, mint minden kuty�nak, fontos a min�s�gi t�pl�l�s. A szuperpr�mium kutyat�pok tartalmazz�k a kedvenc�nk sz�m�ra sz�ks�ges feh�rj�t, sz�nhidr�tot �s zs�rt, viszont emellett egy�b term�szetes t�pl�l�kra is sz�ks�g�k lehet, melyre sok esetben egy szapor�t� nem �ldoz.

Fontos azonban tudni: min�s�gi kiskuty�khoz kiz�r�lag min�s�gi nevel�s sor�n juthatunk, mely hozz�j�rul ahhoz, hogy dobermannunk hossz� �vek sor�n h�s�ges t�rsk�nt szolg�ljon. Senki nem szeretn� ugyanis, hogy kedvenc�nk-akit m�r kell�k�pp megszerett�nk - a nem megfelel� teny�szt�s miatt kor�n pusztuljon el, a gyenge bels�, illetve a ki nem sz�rt �r�kletes betegs�gek miatt, melynek figyelembe nem v�tele tov�bb szapor�t�s ut�n a fajta elleni �kol�giai fegyver lehet.

V�s�rl�skor legyenek elv�r�saink! A j� kutya alapfelt�telei k�z� tartozik a mind higi�niailag, mind eg�szs�g�gyileg megfelel� k�zeg kialak�t�sa, ahol a kiskuty�k megfelel�en fejl�dhetnek, hiszen a teny�szt�s nem hobbi, hanem elhivatotts�g, mely nem a g�nek �ssze-vissza kombin�ci�j�nak j�t�ka, hanem egy lehet�s�g az alkot�sra, egy maradand�an j� megteremt�s�re.

Teny�szt�k�nt mindig meggy�z�d�m arr�l, hogy a dobermannok j� helyre ker�ljenek. Igyekszem a fajta jelleg�re vonatkoz� tan�csokkal ell�tni a kuty�s berkekben j�ratlanokat. Tudatosulnia kell a c�loknak, mik az elv�r�sok a leend� kedvenccel kapcsolatban, hobbi, ki�ll�t�si vagy teny�szt�i c�lra v�s�rolj�k meg, mert mindh�rom lehet�s�g adott, csak m�s-m�s felk�sz�l�st hordoz mag�ban.

Fontos a kapcsolattart�s, a k�lcs�n�s bizalom, ami elengedhetetlen a kuty�k megfelel� tart�s�hoz, hiszen kit�l is tudhatn�nk meg pontosabb inform�ci�t - lesz�m�tva a szakk�nyveket - mint a tapasztalt teny�szt�t�l.

Az igazi teny�szt� ismeri a kutya biol�gi�j�t, genetik�j�t, a lehets�ges betegs�gek t�neteit, a gy�gy�t�s mechanizmus�t, a tart�shoz sz�ks�ges higi�niai alapfelt�teleket, a kutya viselked�stan�t. Egy-egy mozdulatb�l, gesztusb�l k�pes meghat�rozni, ha probl�ma l�p fel, annak s�lyoss�g�t �s azonnali kezel�s�t. �rti a kutya nyelv�t, �s k�pes meg�rtetni mag�t.

Mi�rt pont a dobermann?

Els� l�t�sra tekint�lyt parancsol�, s�t�tben olykor sokkol� hat�st kelt, melyb�l nem is sejten�nk, hogy ez az �llat mekkora egy�nis�g. K�t egyforma dobermann nincs, mint ahogy k�t egyforma ember sem.

Tekintete bizalmat sug�rz�, megjelen�se hat�rozott, mindig �ber. B�r�nyb�rbe b�jt farkasok, akik tudj�k a k�teless�g�ket, a gazda megjelen�sekor pedig minden perc�k a k�r�seink teljes�t�s�ben telik.

Alapvet�en akaratos, sokszor "alkalmi s�ket", minden l�ben kan�l, tud�sszomja m�rhetetlen. Olykor olyan mutatv�nyokra is k�pes, melyet el sem hinn�nk, ha nem l�tn�nk. �n�ll�an gondolkod�, dinamikus, egoista. Az �sszes r� ir�nyul� dics�retet �rti, �s tudat�ban van a sz�ps�g�nek, amire kecses j�r�s�val �jra �s �jra eml�keztet.

Egy dobermannt nevelni lehet�s�g �s kih�v�s. Mivel rengeteg dologra k�pes, meg kell tanulnunk "dobermannul"besz�lni, illetve, hogy kuty�nk a mi nyelv�nk�n �rtsen, �s akkor a hat�r a csillagos �g!!! Rengeteg esz�k van, de minek is er�ltess�k, ha nem k�telez�? Viszont amint kiszimatolja benn�nk a tan�t�s ut�ni v�gyat, azt, hogy � van a k�z�ppontban �s a vele val� foglalkoz�s, akkor a tekintet�vel gondoskodni fog r�la, hogy a nevel�sbe vetett hit�nk sose lankadjon.

Szerz�: Hadob�s J�zsef

di Modello kennel

FORR�S: www.kutyah�rek.hu