A kuty�kat �rint� �r�kletes betegs�gek k�z�tt vannak olyanok, amelyek a dobermannok k�r�ben sokkal vagy valamivel nagyobb gyakoris�ggal fordulnak el�, mint m�s fajt�kn�l. Ebben �s a k�vetkez� lapsz�mokban ismertetj�k ezeknek a betegs�geknek a t�neteit, kialakul�suk jellemz�it, lefoly�sukat, v�rhat� kimenetel�ket, illetve kezel�s�k m�dj�t.
A leghat�konyabb m�dszer az �r�kletes �rtalmak kik�sz�b�l�s�re term�szetesen az igazoltan mentes egyedek teny�szt�sbe von�sa, �s az �rintett egyedek kik�sz�b�l�se a teny�szt�sb�l. Ehhez a tulajdonosoknak, teny�szt�knek el kell v�geztetni�k a megfelel� sz�r�vizsg�latokat, ami ugyan meglehet�sen k�lts�ges dolog, de csak �gy ker�lhet� el a genetikai �rtalmak gyakoris�g�nak n�veked�se, a fajta leroml�sa.

 A fajt�t �rint� betegs�gek

v      A csontrendszer elv�ltoz�sai

• Wobbler-szindr�ma
• Cs�p��z�leti diszpl�zia (HD)
• Panosteitis (az eg�sz csont�llom�nyra kiterjed� gyullad�s)

v      A kering�si rendszer betegs�gei

• Kardiomiop�tia
• Willebrand-szindr�ma (v�rz�kenys�g)

v      M�jbetegs�gek

• Dobermann hepatitis (DH)

v      B�rbetegs�gek

• Alopecia (sz�rhi�ny – a vil�gosabb sz�n� egyedek k�r�ben gyakori)

v      Hormon�lis betegs�gek

• Pajzsmirigy el�gtelen m�k�d�se (hipotire�zis)

v      Szembetegs�gek

• PHTVL
• PHPV
• PRA
• KATARAKTA

A Wobbler-szindr�ma

A Wobbler-szindr�ma a dobermannok, a n�met dogok �s a rottweilerek k�r�ben k�l�n�sen gyakori betegs�g, ami a nyakcsigoly�k (legt�bbsz�r az utols� k�t nyakcsigolya: C6 �s C7) kis�z�leteinek deform�l�d�s�ra vezethet� vissza. Az �z�letek alakv�ltoz�sa k�vetkezt�ben torzul a gerinccsatorna alakja, emiatt pedig s�r�lnek, roncsol�dnak a gerincvel� sz�vetei. Ez ut�bbival magyar�zhat�k a betegs�g idegrendszeri t�netei.

A r�ntgenfelv�tel ny�llal jelzett helyein j�l l�that� a csigoly�k (C6-7) torzul�sa

A t�netek nagyon v�ltozatosak:

• Nyaki, gerinct�j�ki f�jdalmak,
• k�l�nb�z� fok� mozg�szavarok,
• esetlen, himb�l�dz� mozg�s a h�ts� v�gtagon,
• k�toldali g�rcs�s b�nul�s a mells� v�gtagon,
• teljes b�nul�s.

Dobermannokban az �rintett �llatok t�bbs�ge id�sebb kor� (7-9 �v), ezen fel�l a kanok ar�nya mintegy k�tszerese a szuk�k�nak. A vizsg�latok szerint a betegs�g kialakul�s�ban a genetikai h�tt�r mellett a nem megfelel� t�pl�l�s is sz�ba j�het. A t�lt�pl�l�s – t�lzott feh�rje- �s kalciumbevitel – miatt a k�lyk�k n�veked�se felgyorsul, a fej �s a nyak m�rete ar�nytalann� v�lik. Az �rintett fajt�kra az �tlagosn�l egy�bk�nt is gyorsabb n�veked�si �tem jellemz�, hiszen m�r viszonylag fiatalkorban kialakul a feln�tt egyedekre jellemz� magass�g. Mindez csontrendszeri ar�nytalans�gokkal, torzul�sokkal j�rhat, amire felt�tlen�l �gyelni kell. Gyan� eset�n az elv�ltoz�s r�ntgenvizsg�lattal �s a gerincvel� sz�vettani vizsg�lat�val egy�rtelm�en igazolhat�. Ha az idegrendszeri t�netek m�g nem s�lyosak, akkor nagyon hat�konyak az er�teljes gyullad�scs�kkent� kortikoszteroidok. S�lyosabb esetekben indokolt a m�t�ti beavatkoz�s, ami megsz�ntetheti a gerincvel�re nehezed� nyom�st �s az ebb�l ad�d� f�jdalmat, mozg�sszervi elv�ltoz�sokat.

Dr. Moln�r Katalin

Az �r�k t�ma: ism�t a cs�p��z�leti diszpl�zi�r�l

Hossz� �vek �ta sz�mtalan cikk, tanulm�ny, t�j�koztat� jelent meg a cs�p��z�let betegs�geir�l, hiszen sok tulajdonos, teny�szt� tal�lkozik e probl�m�val. Nek�nk �llatorvosoknak felt�tlen�l t�j�koztatnunk kell a tulajdonosokat a betegs�g t�neteir�l, �s fel kell h�vnunk a gazd�k figyelm�t az elv�ltoz�sra utal� t�netekre. M�r a fajtav�laszt�sn�l c�lszer� megismerkedni a fajt�ra jellemz� leggyakrabban el�fordul� k�rk�pekkel. A dobermann eset�ben k�zismert, hogy a fajta �lenj�r egyes sz�vbetegs�gekben, �s gyakoriak k�r�kben a mozg�sszervi, „h�tuls� v�gtag gyenges�ggel” j�r� probl�m�k is. A mozg�sszervi panaszok t�bbs�g�t a nyaki gerinc, illetve a cs�p�iz�let betegs�gei okozz�k. 
A cs�p��z�leti diszpl�zi�r�l val�sz�n�leg sok dobermann tulajdonos hallott m�r, �s sokan k�z�l�k minden bizonnyal szomor�an eml�keznek vissza kuty�juk kezel�s�re, �s a betegs�ggel j�r�, sok esetben nehezen csillap�that� f�jdalomra. J� h�r azonban, hogy t�bb kiv�l� �llatorvos kolleg�nak k�sz�nhet�en, ma m�r t�bbf�le m�t�ti technika l�tezik a probl�ma megold�s�ra, �gy a ter�pia nem szor�tkozik kiz�r�lag a t�neti (f�jdalomcsillap�t�) kezel�sre. 
A megel�z�sben �ri�si felel�ss�ge van a teny�szt�knek, hiszen a diszpl�zia nagyr�szt �r�kletes �rtalom. A tudatos, felel�ss�gteljes teny�szt�k – m�g ha ez az adott pillanatban anyagi vesztes�get jelent sz�mukra – a terhelt egyedeket kivonj�k a teny�szt�sb�l. A cs�p��z�let hib�s alakul�sa kb. 2/3 ad r�szben genetikailag meghat�rozott, de a t�netek megjelen�s�ben a helytelen tart�s �s t�pl�l�s is igen fontos t�nyez�. Az �llatorvosi gyakorlatban gyakran tal�lkozunk teljesen panaszmentes �llatokkal, akikn�l a r�ntgenvizsg�lat egy�rtelm�en kimutatja a cs�p��z�let �rintetts�g�t Mindezek miatt nagyon fontos a korrekt, szakszer� r�ntgenvizsg�lat, amit m�r sz�mos fajta teny�szt�si szab�lyzata k�telez�en el� is �r. 
Az els� sz�r�vizsg�latra a 12 h�napos kort bet�lt�tt kuty�kn�l ker�lhet sor. Felmer�lhet a k�rd�s, hogy k�ly�kkorban mi�rt nem v�gezz�k el a k�lyk�k vizsg�lat�t – elej�t v�ve ezzel sok szavatoss�gi probl�m�nak. Nos, ilyen korai �letszakaszban a csontrendszer esetleges elt�r�sei m�g nem meg�t�lhet�k. K�ly�kkorban t�bb zavar� t�nyez� is nehez�ti a r�ntgenfelv�telek helyes �rt�kel�s�t, p�ld�ul a csontok hosszn�veked�s��rt felel�s �n. epif�zis f�g�k, amelyek csak 10-12 h�napos korra t�nnek el. Tudjuk azt is, hogy egy 12 h�napos korban k�sz�tett negat�v (mentes) r�ntgenfelv�tel birtok�ban m�g mindig nem �r�lhet�nk, hiszen kb. 65-70%-os biztons�ggal mondhatjuk ki, hogy egy k�s�bbi vizsg�lat alkalm�val is mentes lesz az �llat. Ez a sz�zal�kos megoszl�s 24 h�napos korra m�r 90% -os, 36 h�napos korra 100% -os biztons�got jelent. A vizsg�latra ker�l� �llat gazd�j�nak fontos tudnia, hogy szab�lyos, hivatalos diszpl�ziasz�r�st csak b�d�tott �llapotban k�sz�thet az �llatorvos. �ber �llapotban az izmok t�nusa lehetetlenn� teszi a korrekt be�ll�t�st. Az �llatnak teh�t a vizsg�lat el�tt 12 �r�t koplalnia kell, v�z term�szetesen lehet el�tte. Mint minden b�d�t�sban t�rt�n� vizsg�lat el�tt alapos fizik�lis vizsg�latot v�gez az �llatorvos, dobermann�l k�l�n figyelemmel a sz�v vizsg�lat�ra. B�rmilyen egy�b panasz eset�n v�rvizsg�latot is javasolunk, ilyen esetben a sz�r�st n�h�ny nappal elhalasztjuk, ami kellemetlen ugyan, de mindez az �llat biztons�ga �rdek�ben t�rt�nik. A vizsg�lat sor�n az �llatot azonos�tani kell, �s a r�ntgenfelv�telt is el kell l�tni a megfelel� jel�l�sekkel, ez�rt sz�ks�g van az �llat t�rzsk�nyv�re. Ha a tetov�l�si sz�m nem l�that� vagy bizonytalanul olvashat�, az �llatot chippel kell ell�tni, hiszen csak �gy azonos�that� megb�zhat�an.
Magyarorsz�gon az �tfokozat� elb�r�l�s alapj�n mentes – �tmeneti – enyhe –k�zepes vagy s�lyos min�s�t�st kaphat a kutya.
Sajnos az �r�kletes saj�ts�gok eset�ben sem l�tezik 100%-os biztons�ggal el�re jelezhet� esem�ny, �gy tudni kell, hogy diszpl�zi�t�l egy�rtelm�en mentes sz�l�p�rt�l is sz�rmazhatnak k�l�nb�z� fokban �rintett k�lyk�k. Ennek a kock�zata azonban l�nyegesen kisebb, mintha az egyik vagy mindk�t sz�l� terhelt. Miel�tt minden kutyatart� megijedne, hogy nem mentes min�s�t�s� a kuty�ja, �s ez�rt nem lehet bel�le kiv�l� teny�sz�llat, azt tudni kell, hogy �ppolyan h�s�ges t�rs v�lik bel�le, �s ugyanolyan �r�met okoz majd gazd�j�nak, mintha t�k�letes alak� lenne a medenc�je.

Dr. Fenyves Ildik�

Dilat�ci�s Cardiomiopathia (DCM)

A DCM egy nem gy�gy�that� �s gyors lefoly�s� betegs�g, mely a dobermann fiatal �s k�z�pkor� egyedein�l jelentkezik. Kan kuty�kban gyakoribb az el�fordul�sa. �r�kletes h�ttere m�g nem bizony�tott (ez ir�ny� vizsg�latok m�g nem t�rt�ntek), de mivel egyes vonalakban halmozottan el�fordul, az �r�kletes hajlam felt�telezhet�. Ez a sz�vizom betegs�g az Eur�pai �s az Amerikai teny�szt�s� dobermannokn�l is el�fordul.A betegs�g megjelen�s�nek tipikus t�nete a f�rad�konys�g, a gyenges�g, esetleg �jul�s �s a k�h�g�s, melyekhez k�s�bb a betegs�g el�rehaladt�val a sok v�ziv�s, a megn�vekedett has �s neh�zl�gz�s is p�rosul. Holter testtel (24 �r�s EKG) valamint sz�vultrahanggal a betegs�g diagnosztiz�lhat� m�g a t�netek megjelen�se el�tt �s a lefoly�sa gy�gyszerekkel lass�that�. Nagy felel�s�g h�rul minden dobermann teny�szt�re, mert ha saj�t teny�sz egyedeiket vizsg�ltatn�k �s fedeztet�shez is csak e betegs�gt�l mentes kan kuty�kat v�lasztan�nak, visszaszor�that� lenne, ez a dobermann fajt�t er�sen s�lyt� betegs�g.

L�t�idegh�rtya sorvad�sa (PRA=progressz�v retina atrophia)

Enn�l a betegs�gn�l a szem l�t�idegh�rty�ja lassan �s fokozatosan k�rosodik, mely el�sz�r l�t�szavart, majd teljes vaks�got okoz. Kezdetben csak az �jszakai l�t�s, k�s�bbiekben az alkonyati �s a nappali l�t�s is egyre gyeng�l. Megjelen�s�nek egyik jele lehet, hogy a kutya nem sz�vesen s�t�l este s�t�tben, illetve t�rgyaknak �tk�zik. Mivel a betegs�g h�napok, �vek alatt fejl�dik ki teljesen, a tulajdonos nehezen veszi �szre kedvenc�n a fokozatosan �s lassan megjelen� t�neteket. Sajnos, a betegs�g mindig mink�t szemet �rinti.

Szemlencse elhom�lyosod�sa (KATARAKTA=sz�rkeh�lyog)

A sz�rkeh�lyog lassan, b�rmilyen �letkorban kialakulhat �s �ltal�ban mindk�t szemet �rinti. A szemlencse elhom�lyosod�sa szabad szemmel is l�that�, a pupill�k tompa feh�res sz�n�ek lesznek. A betegs�g teljes kifejl�d�sekor a kutya megvakul. Szemvizsg�lattal m�r korai st�diumban is diagnosztiz�lhat

FORR�S: hdk.hu