Tam�s �s Ildik� imm�ron 15 �ve foglalkozik a fajt�val.
Sz�mos dobermannos �s vegyesfajt�s
munkaversenyen megszerzett el�kel� helyez�s
bizony�tja hozz��rt�s�ket, szakmai felk�sz�lts�g�ket.
T�bb h�rmasvizsg�s dobi kik�pz�se f�z�dik a
nev�kh�z.

Magyarorsz�gon az ut�bbi t�z �vben alig t�bb mint t�z
dobermann szerzett IPO III. szint� munkavizsg�t, �s
az elm�lt �vekben m�r szinte csak elv�tve tal�lkozni
dobermannal a munkaversenyeken. Ezen az
�rdemtelen helyzeten lehetne �s kellene v�ltoztatni.
Tam�s �s Ildik� tapasztalatait �s v�lem�ny�t a
dobermann kik�pz�s�r�l mind kezd�, mind halad�
dobermannosok megsz�vlelhetik, de m�g �gymond
hobbikuty�sok is hasznos tan�csokat sz�rhetnek le
bel�le.

M�r az elej�n
le kell
sz�gezn�nk,
hogy a
dobermann
kik�pz�se nem
egyszer�
feladat. J�val
t�bb munk�t
ig�nyel, mint
mondjuk egy
n�met
juh�szkuty��. Sajnos val�sz�n�leg ez�rt akad annyira
kev�s elhivatott kik�pz�, aki ezt a fajt�t v�lasztja
mag�nak. A nevel�s, tan�t�s, tr�ningez�s sor�n szem
el�tt kell tartanunk azokat a saj�toss�gokat, melyek
a dobermannra jellemz�k. Ez a fajta
temperamentumban �s mentalit�sban sokkal k�zelebb
�ll a malinoishoz, azaz rendk�v�l lend�letes, �gymond
p�rg�s, a k�ls� k�rnyezeti ingerekre �l�nken �s
�rz�kenyen reag�l. Nyilv�n nem lehet egy eg�sz
fajt�t egy bizonyos idegt�pusba besorolni, de azt
mondhatjuk, hogy a j� dobermann �ltal�ban az
enyh�n kolerikus idegt�pushoz �ll k�zelebb.
Versenyeken d�jazz�k a lend�letes, pattog�s,
energikus munk�t, ha kuty�nk eleve enerv�lt,
t�lzottan nyugodtt�pus�, kev�s az es�lye a j�
szerepl�sre. Fontos, hogy kifejezett apportk�szs�ge
is legyen, amelyet m�r az els� foglalkoz�sokt�l (5-6
hetes kort�l) kezdve rendszeresen fejleszten�nk kell.
Itt k�l�n�sen fontos a m�rt�k, azaz soha ne unalomig
j�tszunk a kuty�nkkal. T�bbsz�ri r�vid, intenz�v �s
rendszeres foglalkoz�sok a legc�lravezet�bbek.
 

L�nyeges szempont m�g a sportkuty�z�sn�l a
kutyafizikai �s ment�lis terhelhet�s�ge, melynek
m�rt�k�re sajnos csak j�val k�s�bb, a komoly
kik�pz�s alatt der�l f�ny. Ebb�l kiindulva, ahhoz,
hogy a kik�pz�s sor�n, de ak�r a mindennapi �letben
is probl�mamentesen �lhess�nk egy�tt
dobermannunkkal, elengedhetetlen a k�ly�kkori
szocializ�ci�. Ezt enn�l a fajt�n�l nagyon komolyan
kell venni. Mi m�r 9-10 hetes kor�t�l kezdve
mindenhov� magunkkal vissz�k a kiskuty�t, hogy
min�l t�bbet ismerjen meg az �t k�r�lvev� vil�gb�l.
Arra is �gyel�nk, hogy n�vend�k kor�ig annyi id�t
t�lts�nk vele, amennyit csak lehets�ges, ez�rt m�g 
�jszaka is egy helyis�gben alszunk vel�k, ellent�tben
a feln�ttekkel. Ezt nagyon fontosnak tartjuk az er�s
k�t�d�s kialak�t�s�nak szempontj�b�l, mert a kutya
"abb�l �l", amit k�ly�kkor�ban mag�ra szedett, �s ha
ezt fiatal kor�ban elmulasztjuk, soha t�bb� nem
tudjuk majd bep�tolni. �gy gondoljuk, hogy mindez
egy �rz�-v�d� munkakutyafajta eset�ben rendk�v�l
fontos, �s adott esetben a versenyen el�rt sikereket
is d�nt�en befoly�solhatja.

Az �j tulajdonosoknak azt szoktuk javasolni, hogy
j�tsszanak, foglalkozzanak sokat a kuty�jukkal, �s
annyiszor hozz�k el az iskol�ba, ah�nyszor csak
tudj�k. Ez�ltal a k�ly�k megszokja m�s kuty�k �s
emberek t�rsas�g�t, �j ingerekkel ismerkedik, ez�ltal
sokkal kiegyens�lyozottabb feln�tt� v�lik, �s a
k�s�bbiekben minden energi�nkat a c�lir�nyos
kik�pz�s�re ford�thatjuk, ahelyett, hogy a k�l�nb�z�
viselked�sbeli probl�m�kat kellene orvosolnunk. A
k�l�nb�z� v�ltozatos helyzetekhez val�
hozz�szoktat�s feln�ttkorban sem maradhat abba,
k�l�n�sen egy versenykutya eset�ben.

Ha a n�vend�k
dobi el�ri a
megfelel� kort  
amely az
egyes
egyedekn�l
v�ltoz�,
fokozatosan
meg lehet
kezdeni az
alapfok�
kik�pz�s�t. Ez
alatt a
sz�ks�ges �szt�n�k el�hoz�s�t �s folyamatos
fejleszt�s�t �rtj�k. Ennek a folyamatnak val�ban
fokozatosnak kell lennie, ugyanis a dobermann
valamivel lassabban tanul, �s nehezen viseli a
feladatok megold�s�val j�r� konfliktushelyzeteket.
�ppen ez�rt a gyakorlatokat a legapr�bb elemekre
kell bontani, �s egys�genk�nt megtan�tani neki,
mialatt nagyon sok j�t�kkal kell feloldani a tanul�ssal
j�r� ment�lis terhel�st, ez ut�bbit ugyanis nehezen
viseli. Ha nem eresztheti ki a g�zt id�r�l id�re tanul�s
k�zben egy kis labd�z�ssal, rongyoz�ssal, egyszer�en
besokall, �s elveszti az �rdekl�d�s�t a feladatok
ir�nt. tudnunk kell azt is, hogy a dobermann
meglehet�sen �nfej� fajta, amit csakis hat�rozott
k�vetkezetess�ggel tudunk �thidalni. Nem v�letlen,
hogy egyik gyeng�je a beh�v�s, mely parancsn�l
hib�tlanul k�pes elj�tszani a hall�ss�r�ltet.  Ebb�l
kifoly�lag egyetlen esetben sem engedhet�nk a
negyvennyolcb�l. Ha k�vetel�nk valamit, azt mindig,
mindenkor be kell hajtanunk, nem biztos�thatunk
kib�v�t a kutya sz�m�ra.

A k�vetkezetess�ghez tartozik, hogy nagyon-nagyon
cs�nj�n kell b�nnunk a vez�nyszavakkal. Alapvet�
hiba, ha a kuty�t a vez�nyszavak folyamatos
ism�tl�se k�zben akarjuk megtan�tani egy-egy �j
feladatra. P�ld�ul az �ltet�s tan�t�s�n�l, ha a gazda
t�bbsz�r mondogatja a vez�nysz�t, akkor az els�
parancsot k�vet� minden egyes tov�bbi a
hat�konys�got rombolja, mert a dobermann ilyenkor
hajlamos elengedni f�le mellett a k�vetel�st. Ehelyett
tudatos�tanunk kell benne, hogy amit hallott, azt j�l
hallotta, �s �r� vonatkozik. Az �ltet�s p�ld�j�n�l
maradva: parancs - k�nyszer (p�r�zh�z�s,
farlenyom�s) - dics�ret. kezd� dobis csoportokn�l
ennek fontoss�g�ra k�l�n kit�r�nk, �s eleinte
kiz�r�lag p�r�zos gyakorlatokat v�geztet�nk, hogy a
gazda kez�ben r�gt�n ott legyen a k�nyszer eszk�ze,
ha a kutya elengedn� f�le mellett a vez�nysz�t. Mi
�gy gondoljuk, hogy a hagyom�nyos �rtelemben vett
k�nyszer (p�r�zr�nt�s, k�zi seg�ts�g, igaz�t�s stb.) a
kutyakik�pz�s sz�ks�gszer� velej�r�ja, �s
term�szetesen a dobermann kik�pz�s�nel sem
hi�nyozhat, ugyanakkor m�rt�k�vel cs�nj�n kell b�nni.
A k�nyszer sosem fajulhat durvas�gig vagy fizikai
b�ntalmaz�sig: mivel a dobermann rendk�v�l �rz�keny
�s gazd�j�hoz ragaszkod� t�pus, ez�rt az ilyen
b�n�sm�ddal csak azt �rj�k el, hogy a kutyateljesen
leblokkol.

Sokszor a dobermann "szem�re vetik", hogy hajlamos
a gazd�j�nak nekit�madni, �s �tvenni az uralmat az
eg�sz csal�d felett. Nos, teljesen biztosan �ll�tjuk,
hogy ez csak abban az esetben t�rt�nhet meg, ha
nem megfelel�en ment v�gbe a kutyaszocializ�ci�ja,
feln�ttkorban t�rt�nt a gazdacsere, vagy esetleg
gyengekez�, hat�rozatlan tulajdonos v�lasztotta
mag�nak ezt a fajt�t. Saj�t gyakorlatunkban
bebizonyosodott, hogy a hat�rozotts�g �s
k�vetkezetess�g m�g azokn�l a dobermannokn�l is
el�be ment a probl�m�knak, melyek otthon bizony
oda-odamorogtak vagy -cs�ptek a gazd�juknak, ha
nem tetszett nekik valami. Volt m�r a kez�nk alatt
n�h�ny ilyen "h�zi t�ranossz�" v�ltozott kutya-
�tnevel�sen", �s amint szembes�ltek vele, hogy
n�lunk nem az van, amit otthon megszoktak, meg
sem pr�b�ltak vel�nk szembeszeg�lni.

Ha a dobermann
megfelel� kezekben
van �s kik�pz�se
szakszer�en halad,
akkor val�ban
cs�csteljes�tm�nyre
k�pes a versenyen.
Persze az�rt a h�rom
k�l�nb�z� f�zis k�z�l
van, ami jobban, s
van, ami kev�sb�
fekszik neki. A
fegyelmez�ben
rendk�v�l l�tv�nyos �s
dekorat�v munk�ra
k�pes, �m �ppen
emiatt nagyobb
hib�z�si es�llyel dolgozik. Habitusa, lend�lete miatt a
nyomk�vet�s egy�rtelm�en gyeng�je, igaz�n az
�rz�-v�d� f�zisban van elem�ben. Mivel a
dobermannt "v�rmes" �rz�-v�d� kutyak�nt ismerik,
sokan �ri�sit hib�znak, ha idejekor�n a "m�ly v�zbe
dobj�k", mondv�n: "ez egy dobermann, ennek b�rnia
kell". Mint ahogyan arr�l kor�bban sz�ltunk, a dobi
�rz�keny �llat, r�ad�sul ment�lisan csak fokozatosan
terhelhet�, ez�rt �rz�-v�d� munk�j�t csak lassan,
l�p�sr�l l�p�sre szabad fel�p�teni, �s 1-1,5 �ves
kor�ig kiz�r�lag j�t�kos, jutalmaz�sos m�dszerekkel
dolgoztatni. Ha a kutya id� el�tt t�lzott terhel�st
kap, az nemcsak a kik�pz�s j�v�beni sikeress�g�t
�ssa al�, de egy �letre labiliss�, s�t vesz�lyes�
teheti a kuty�t. �ltal�noss�gban elmondhat� m�g,
hogy a dobermann versenyeken val� sikeres
szerepl�s�ben nagyon fontos szerepet j�tszik
gazd�j�nak, kik�pz�j�nek aktu�lis hangulata is, mivel
a kutya azt azonnal lereag�lja, �s felp�r�g vagy
�ppen lelomboz�dik. Ez�rt, ha dobermannal l�p�nk
p�ly�ra, igyekezz�nk magunkat is tren�rozni, mert
csak �gy hozhatjuk ki kuty�nkb�l a maximumot, ha mi
is a legjobbat ny�jtjuk.

Az eddig le�rtakb�l kit�nik, hogy a dobermann
kik�pz�se meglehet�sen munk�s feladat, r�ad�sul
n�mik�pp h�l�tlan is, mivel a dobi viszonylag r�vid
�let� fajta, �s mire teljes�t�k�pess�ge cs�cs�ra �r
(7-8 �vesen), addigra gyakorlatilag m�r "nyugd�jazni"
kell, m�g m�s fajt�k egyedei ekkor m�g jav�ban
szipork�znak. A dobermannal val� foglalkoz�s,
versenyz�s teh�t el�g sok kih�v�st, neh�zs�get
hordoz mag�ban, de sz�munkra �pp ebben rejlik igazi
vonzereje, sz�ps�ge �s �rt�ke. Sz�vb�l k�v�njuk
minden dobermannosnak, hogy kuty�j�val min�l
t�bbsz�r siker�lj�n belek�stolnia igazi sikerekbe, mert
az biztosan megadja a sz�ks�ges motiv�ci�t a
felbukkan� akad�lyok lek�zd�s�hez.