Dobermann

  2011.10.15. 11:33

Testfel�p�t�se 
A dobemann er�s, karcs�, eleg�ns megjelen�s� kutya. H�ta r�vid, merev �s izmos. Azokban az orsz�gokban ahol ez megengedett a fark�t 4-6 cm-re kurt�tj�k. Ar�nyos mellkasa a k�ny�kig �r le, a mellkasa el�ls� r�sze kiss� el�reugrik. Hasa enyh�n felh�zott. Mancsai r�videk, ujjai �vesek �s szorosan z�rtak. A feszes izmos nyak lefel� sz�lesedik. A fej hossz�k�s �s feszes, el�gg� lapos kopony�val �s enyhe stoppal. A f�lek k�zepes nagys�g�ak, a fej mellett l�gnak. A k�zepes nagys�g� szemek ov�lis alak�ak, tekintet�k b�lcs �s er�t sug�rz�. A dobermann harap�sa oll�szer�. A fajta sz�rzete r�vid, s�r� �s sima, szorosan a testhez simul�. Ezt a kuty�t csak fekete/fekete �s cserbarna/, illetve barna/barna �s cserbarna/. 


Jelleme 
E fajt�nak alapterm�szete a bar�ts�gos, b�k�s viselked�s, a csal�dhoz val� ragaszkod�s �s a gyermekek szeretete. Elv�rhat� a k�zepes temperamentum, kem�nys�g �s ingerk�sz�b. Munkaszeretete �s teljes�t�k�pess�ge b�tors�g�n, �s kem�nys�g�n alapul, ez�rt igen l�nyeges a k�rnyezet�vel szemben tan�s�tott b�tors�g �s magabiztoss�g. Megfelel� nevel�s �s szocializ�ci� eset�n a dobermann j�l kij�n fajt�rsaival, a h�zi�llatokkal �s a gyerekekkel is. Idegeneket nem enged a lak�sba, de ha a gazd�ja azt jelzi, hogy minden rendben, akkor azt a d�nt�st a kutya is elfogadja. 


M�retek 
Marmagass�g: kan: 68-72 cm, szuka: 63-68 cm, sz�ks�g eset�n mindk�t ir�nyban k�tsz�zal�kos korrekci� megengedett. Testt�meg: 35-45 kg k�z�tt. T�pl�l�kig�ny: 1900 g/nap. Alomsz�m: 5-8 k�ly�k. V�rhat� �lettartam: 10 �v. M�sodlagos nemi jelleg j�l l�that�. A m�retekn�l figyelembe kell venni az ar�nyoss�got. 


Megjegyz�s 
Ez az er�s,j�k�p� kutya igen gondos nevel�st �s k�vetkezetes b�n�sm�dot ig�nyel. A tan�t�s sor�n mindv�gig a harm�ni�ra kell t�rekedni. Aki eddig m�g nem sok tapasztalatot szerzett a kuty�kkal, annak kifejezetten nem aj�nlott ez a fajta. Sajnos t�ls�gosan is sok dobermann v�lik neurotikuss� a nem megfelel� nevel�s miatt, az ilyen kutya f�l�nk vagy ideges lesz, holott alapterm�szete szerint nyugodtnak �s kisz�m�that�nak kell lennie. A dobermannal mindig egy�rtelm�en �s tisztess�gesen kell viselkedni, soha nem szabad meg�tni, �s arra is kell vigy�zni, hogy ne �rezze mag�t zaklatva. A nyugodt, term�szetes tekint�llyel rendelkez� gazda viszont a legjobb tulajdons�gokat hozhatja ki bel�le. Ez a kutya igen gyorsan tanulja meg az �j parancsokat, �s sz�vesen teljes�ti is azokat. A fajta ide�lis azok sz�m�ra, akik kuty�s sport�gakban szeretn�nek versenyeztetni. Gyakran tan�tj�k be vad�szati gyakorlatokra, amelyekben kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jt. Nem szabad t�l kor�n kezdeni az edz�seket, �s eleinte nem is szabad azokat t�lz�sba vinni. A dobermannak �rett� kell v�lnia ahhoz, hogy komolyan munk�hoz l�sson. A dobermann j� teljes�tm�nyt ny�jt az �gyess�gi �s engedelmess�gi sz�mokban is, de,ehhez igen sok id�t kell r�ford�tani. 
 

Kialakul�sa 
A dobermann az egyetlen n�met fajta, amely kiteny�szt�je nev�t viseli (Fridrich Luis Dobermann 1834.01.02 - 1894.06.09.). Dobermann �r ad�szed� volt, de egy�ttal ell�tta a gyepmesteri �s sint�ri teend�ket is, �gy feladatai k�z� tartozott, hogy a k�bor kuty�kat befogja. Ezek k�z�l v�lasztotta ki a legvadabb egyedeket, amelyeket azt�n a p�roztat�sok sor�n felhaszn�lt. A fajta teny�szt�s�ben a legnagyobb szerepet az �n. "m�sz�roskuty�k" j�tszott�k, amely akkoriban egy tudatosan szelekt�lt "fajt�nak" sz�m�tott, amelyek a mai rottweiler korai �s�nek tekinthet�k. Ezeket az els�sorban Th�ringi�ban el�fordul� fekete-rozsdabarna jegyekkel rendelkez� juh�szkuty�kkal keresztezt�k. Dobermann �r ezeket a kever�k egyedeket haszn�lta fel teny�szt� munk�ja sor�n az 1870-es �vekben. Ez a "fajta" nem csak, mint �ber jelz�kutya, hanem mint �rz�-v�d� feladatokra kiv�l�an alkalmas munkakutya- �s h�zi kutya ker�lt be a k�ztudatba, a XX. sz�zad elej�t�l pedig rend�rkutyak�nt is sz�les k�rben elterjedt. A dobermann teny�szt�s c�lja egy k�z�pnagy, er�teljes, izmos fel�p�t�s� kutya l�trehoz�sa, amely t�megess�ge mellett igen eleg�ns �s nemes fel�p�t�sben testes�l meg. A dobermann napjainkban k�s�r�- v�d�- �s munkakutyak�nt alkalmazhat�, de a csal�di k�rnyezethez is kit�n�en alkalmazkodik.

Forr�s - wikip�dia (Dobermann)