Dobermann �r a n�metorsz�gi Apolda v�ros�ban �lt, itt k�l�nf�le �ll�sokat t�lt�tt be a k�zigazgat�sban, � volt egy szem�lyben a gyepmester, seg�d ad�behajt�, �jjeli �rk�nt is tev�kenykedett. Mivel ad�behajt�k�nt nagy n�pszer�s�gnek nem �rvendhetett, a rendelkez�s�re �ll� kuty�kb�l – kiv�logatva a legb�trabb, legkem�nyebb p�ld�nyokat- kialak�totta saj�t test�reit, szem�ly�t v�d�, kem�ny, t�mad� jellem� kuty�t hozott l�tre. Kuty�i hamar ismertek lettek, kurt�tott f�llel, �s farokkal adta a k�lyk�ket, mondv�n �gy jobban n�znek ki.

Az „�R” szolg�lat�ban �ll� j�lelk� �rd�g. A dobermann eredeti, a rottweilerhez hasonl�t�, nem finom�tott v�ltozata. Sajnos Dobermann �r a fajta kiteny�szt�s�nek elind�t�ja semmilyen feljegyz�st nem k�sz�tett a teny�szt�ssel kapcsolatban, ez�rt nem tudhatjuk, hogy az e tulajdons�gokkal rendelkez� egyedek l�trehoz�s�ban mely fajt�k vettek r�szt. A dobermann kutat�k v�lem�nye is k�l�nb�z�, az alapkuty�k: a n�met pinscher, a rottweiler el�dje, a beauceron, sima sz�r� juh�szkutya, weimaranel, a Manchester terrier, eml�t�s tal�lhat� m�g a n�met dogr�l �s az ag�rr�l is. Ezeket a fajt�kat az egyik �r�sban meger�s�tik, a m�sikban c�folj�k. Ami t�ny, hogy Dobermann �r j� alapot hozott l�tre, hogy a k�s�bbiek folyam�n m�r tudatos szelekci�s teny�szt�ssel a Dobermann- f�le kuty�kb�l elismert fajt�t teny�sszenek ki. 

A tudatos teny�szt�i munka Otto G�ller nev�hez f�z�dik, 1893-ban a N�met Kennel Klub a fajt�t hivatalosan is elfogadta. N�metorsz�gban alkalmazt�k el�sz�r, mint szolg�lati, �rz�-v�d� kutya. A kutyafajt�k k�z�l kev�s olyan fajta van, amely annyif�le elv�r�snak megfelel, mint a dobermann. A kutya szik�r fel�p�t�s�, nemess�g �s er� sug�rzik r�la. Temperamentumos, b�tor, kit�n� idegrendszer�, harcias, de h�s�ges, tanul�kony kutya, rettenthetetlen v�delmez�je gazd�j�nak. Idegenekkel szemben nagyon bizalmatlan, gyakran egyenesen agressz�v, harap�s.(A gy�vas�g s�lyos hib�nak sz�m�t enn�l a fajt�n�l.) Ha t�mad nagyon vesz�lyes ellenf�l. K�nnyen kik�pezhet�, gyors, j� ugr�, szagl�sa kiv�l�, �lvezettel tanul� kutyafajta.

Tart�sa nem egyszer� dolog, nem csek�ly kur�zsira van sz�ks�ge a kutyavezet�nek, hiszen ezek a robosztus ebek az �rd�gt�l sem f�lnek. Csak olyan ember kez�be val�, aki val�ban kezelni tudja, mert szil�rd �s k�vetkezetes nevel�st k�v�n. Rendk�v�l mozg�sig�nyes fajta, �gy csak azoknak aj�nlom, akik ezen ig�ny�t marad�ktalanul teljes�teni tudj�k, mert ha nincs foglalkoztatva nagyon kellemetlen p�tcselekv�sekben �li ki felesleges energi�it. Az ember k�zels�g�t nagyon ig�nyli, a gazd�t�l val� elk�l�n�l�s sz�m�ra ismeretlen fogalom. Egygazd�s kutya, ez�rt a gazdav�lt�st nehezen, vagy egy�ltal�n nem t�ri.

�llkapcsa er�s, nagy erej� fog�sra k�pes, fogazata oll�san z�r�dik. Menek�l� szem�ly elfog�sakor gyors, hat�rozott, nagy �t�t�er�t k�pvisel, elmenek�lni lehetetlen el�le. A k�zdelemben b�tor, f�jdalmat szinte nem �rez, ilyenkor is j�l ir�ny�that�, de a helyzetfelismer�se is j�, a gazda v�delme �rdek�ben �n�ll� d�nt�sekre is k�pes.Megjelen�se tiszteletet parancsol�, s�t�tben sokkol� hat�s�.

Sz�ne: fekete, s�t�tbarna.




 

Sz�rzete r�vid, kem�ny �s s�r�, testhez simul�. Aljsz�rzettel nem rendelkezik, ez�rt a nagy hideget nagyon nehezen t�ri. A fekete sz�ne miatt a nagy meleg is probl�m�t okozhat. Nagy melegben az �sz�s j�t tesz neki, de el�g saj�ts�gosan �szik. �lelmez�se nem ig�nyel k�l�nlegess�geket, a nagy energiatartalm� t�pokat j�l b�rja. A betegs�gekkel szemben ellen�ll�, de t�li tart�s�ra figyelni kell.

Sajnos, mint minden kutyafajta a dobermann is a k�llemteny�szet �ldozata, show kuty�v� kezd v�lni, n�pszer�s�ge „telev�zi�, sorozatf�gg�”, hol felkapott divatkutya, hol elfelejtett h�z�rz�. Pedig a fajtajelleg�n�l fogva enn�l sokkal nagyobb megbecs�l�st �rdemel. Sajnos az akt�v szolg�lati kuty�k egyedsz�ma is nagyon lecs�kkent.
 

Szinte valamennyi szakk�nyv egybehangz�an �gy v�lekedik a dobermannr�l, hogy az egyik legjobb �rz�-v�d� kutya. Ide�lis test�r, megjelen�se nemes, mozg�sa eleg�ns nem hi�ba nevezik a kuty�k arisztokrat�j�nak.