Vesz�lyes eb?

A dobermann rendk�v�l kedves, szeretetre m�lt�, kiegyens�lyozott �s megb�zhat� kutyafajta. Mint minden m�s fajt�n�l azonban nagyon fontos a kutya nevel�se, szocializ�l�sa. Ahhoz, hogy a fent eml�tett pozit�v tulajdons�gokkal b�rjon egy dobermann sokat kell vele foglalkozni, szeretettel �s t�r�d�ssel k�rbevenni, egy�tt kell �lnie a gazd�j�val, csal�dj�val, akiknek mindarra meg kell tan�tani �t, amit elv�rnak t�le. Kitart�ssal, t�relemmel �s k�vetkezetess�ggel.
Ez nem olyan neh�z feladat, mert rendk�v�l okos, tanul�kony �s intelligens fajt�r�l van sz�.
Mivel �rz�-v�d� fajta, az sem lehet elvitatni, hogy szeret ugatni. Ha b�rmi olyan t�rt�nik, ami nem tetszik neki, vagy kifejez�sre szeretne juttatni valamit, akkor ugat. Ha kint van a kertben �s az utc�n emberek j�rk�lnak, gyerekek hangoskodnak vagy valaki �ppen hozz�nk szeretne bej�nni addig ugat, am�g nem reag�ljuk le a helyzetet, nem sz�lunk r� vagy nem nyugtatjuk. Ez teljesen norm�lis reakci�.
N�melyik egyed legend�s a gyermekszeretet�r�l. F�leg azok, akik gyermekek k�z�tt n�nek fel.
Azok a dobik, akik �let�k sor�n nem sokat tal�lkoznak kicsikkel, azokat meg kell ismertetni vel�k. Tapasztalatlans�guk eset�n lehet, hogy potenci�lis j�tsz�t�rsat vagy ellenfelet l�tnak a gyerekekben. A mi felel�ss�g�nk, hogy kezelni tudj�k a gyerekekkel val� kapcsolatot.
 
A dobermann egyszem�lyes kutya 
 
A dobermann jellegzetesen egyszem�lyes kutya. �nfel�ldoz�an ragaszkodik gazd�j�hoz. Manaps�g ugyan m�r nagyon sokat v�ltozott a kutyatart�si kult�ra, ami azt jelenti, hogy mint csal�dtag tartjuk a kuty�t. Ez�rt, mivel az esetek legnagyobb r�sz�ben egy�tt �l vel�nk a lak�sban az a szoros egyszem�lyes k�t�d�s is lazul. A csal�d azon tagjait, akikkel egy�tt �l �s foglalkoznak vele elfogadja �s ragaszkodik hozz�juk. Azok a csal�dtagok akik alig foglalkoznak vele, jelent�ktelenek a sz�m�ra. Az�rt minden esetben van egy gazda, akit felt�tel n�lk�l k�vet. Ha � nincs otthon, akkor megteszi a csal�d t�bbi tagja is. De amint haza�r az �ltala kiv�lasztott f�n�k, a t�bbiek a feled�s hom�ly�ba ker�lnek. E k�l�n�s h�s�gviszony miatt nevezik egyszem�lyes kuty�nak a dobermannt. Ha el akarjuk ker�lni e hajlam t�lzott elhatalmasod�s�t, k�ly�k kor�t�l t�bb csal�dtag foglalkozzon vele. Azok a dobermannok, akik kicsi kort�l sokak tal�lkoznak emberekkel �s kellemes �lm�nyeik vannak vel�k kapcsolatban �r�kk� bar�ts�gosak lesznek.
Kinek aj�nlott
Mindennek tudat�ban a dobermann egy sportos, �tlagos mozg�sig�nnyel rendelkez� fajta. Olyan emberek kez�be aj�nlott, aki biztos�tani tudja neki naponta 2-3 alkalommal a kiad�s mozg�st. A dobermann nem kennel kutya. Nem aj�nlott kinti tart�sra. Nem csak az�rt, mert r�vid sz�r� fajta. Ez csak az egyik ok, hiszen l�that�an f�zik a hidegben, nincsen aljsz�rzete. Mindenk�ppen a k�llem �s az eg�szs�g rov�s�ra megy a kinti tart�s. 
Term�szetesen nem azt jelenti, hogy a kuty�t bent kell tartanunk a szob�ban., b�r ez egy�ltal�n nem rossz �tlet. A legide�lisabb, ha a kuty�nak van egy helye a lak�sban, ahonnan esetleg ki tud j�rni, ha akar egy kennel r�szbe. Ami m�g nagyon j�l bev�lt a dobermannokn�l �s ami kis lak�sban is nagyon j�l alkalmazhat� az a kutyaketrec. Egy j� nagy m�ret� boksz, amelyben puha takar� van a kutya alatt �s amiben teljes m�rt�kben el tud fek�dni, az nagyon hasznos. Term�szetesen ebben az esetben p�r �r�nk�nt ki kell �t venni, kiengedni a dolg�t v�gezni, megmozgatni.
A napi 2-3 mozg�s azonban intenz�v fut�s, labd�z�s, j�t�k vagy kik�pz�s legyen.
Ami�rt fontos, hogy a kutya vel�nk �ljen a lak�sban, az a karaktere miatt van. Egy dobermann ig�nyli a gazd�val val� egy�tt �l�st. Neki fontos l�tni a t�rt�n�seket, ig�nyli az ember k�zels�g�t. Ha vel�nk �l, id�vel nagyon sok szavunkat meg�rti. Le sem veszi az okos szem�t r�lunk, sokkal �rtelmesebbek, ragaszkod�bbak �s figyelmesebbek a lak�sban tartott egyedek.
Ez�rt is stabilabbak manaps�g a dobermannok. Mert pici korukt�l szoktatva vannak az emberekhez, jelen vannak, ha vend�gek j�nnek, akik megsimogathatj�k, j�tszhatnak vele. Kiz�r�lag j� tapasztalataik vannak �s ez fontos momentum a szocializ�l�sban. Egy kennelben tartott kutya sokkal kevesebb tapasztalatot szerez az emberi kapcsolatokban, mint egy lak�sban tartott kutya.
Elengedhetetlen pici kor�t�l az aut�val val� sz�ll�t�s, az utc�n t�rt�n� tr�ning, s�ta az emberek �s aut�k k�z�tt. Id�vel k�z�mb�s lesz az idegen t�rt�n�sekkel kapcsolatban �s bar�ts�gos, ha engedj�k utc�n ismerkedni �s simogatni.
 

Viselked�se idegenekkel szemben

A dobermann �ltal�ban tart�zkod�, bizalmatlan az idegenekkel szemben. �gy �rzi, gazd�ja teljesen bet�lti az �let�t. Ha el akarjuk ker�lni, hogy ezen hajlama elhatalmasodjon rajta, akkor m�r k�ly�kkorban tenni kell ellene. A kis kutyusnak meg kell adni a lehet�s�get, hogy sok idegent ismerjen meg. Ha gazd�ja m�sk�pp nem neveli, a dobermann pubert�s kora ut�n egyre t�vols�gtart�bb lesz idegenekkel szemben. Ha azonban k�ly�kkor�ban sok j� tapasztalatot szerez, �s r�ad�sul j�l felk�sz�tett�k, optim�lisan �ll�tott�k be a k�lvil�ghoz val� viszony�t, akkor idegenekkel szemben k�z�mb�s. Nem mutat t�l�rad� �rzelmeket, de f�lelmet sem, �s agressz�v sem lesz. A kutya tulajdonos nem teszi helyesen, ha kiz�rja eb�t, amikor vend�ge j�n. Ha a kuty�t valamely fontos fejl�d�si szakasz�ban nem szoktatt�k hozz� az emberekhez, vagy rosszul b�ntak vele, k�nnyen harap�ss� v�lhat. Az ilyen kuty�k minden emberrel szemben elh�r�t�lag l�pnek fel. De ez nem fordul el�, ha az eddig eml�tett m�don szocializ�ljuk a kuty�t, szoktatjuk emberekhez �s gyerekekhez. Ebben az esetben nyitott, bar�ts�gos �s elfogad� lesz a hozz� bar�ts�gosan k�zeled� idegennek szemben.
K�ly�k v�laszt�s
Az idegrendszer, mint fontos genetikai tulajdons�g mindenk�ppen nagy odafigyel�st k�v�n a teny�szt�sben. Gyenge instabil idegrendszer� sz�l�kt�l nem v�rhatunk kiegyens�lyozott k�lyk�ket. A legjobb, ha ellen�rizz�k szem�lyesen a sz�l�k karakter�t. Mennyire bar�ts�gos, nyitott, megb�zhat�. Manaps�g m�r az ig�nyesebb teny�szt�k a n�met teny�sz alkalmass�gi vizsg�t (ZTP) megcsin�lj�k a teny�szt�sbe vont egyedekn�l. Ez az�rt j�, mert ebben van karakterteszt, csoportban, egyed�l kik�tve, egyed�l egy idegen emberrel �s van �rz�-v�d� munka is. Akik ezen a vizsg�n �tmennek, valamif�le bizonyoss�ggal rendelkeznek a fajt�ra jellemz� �s elv�rhat� idegrendszeri tulajdons�gokkal.
K�ly�k v�s�rl�sakor nyugodtan ellen�rizz�k le a megl�v� tesztek, teny�sz szeml�k, eg�szs�g�gyi vizsg�latok eredm�nyeit. Egy norm�lis teny�szt� ez�rt sosem haragszik meg, hiszen egy kuty�t 10-12 �vre vesz�nk �s ez egy megfontolt �s felel�ss�gteljes d�nt�s kell, hogy legyen. Meg kell tenn�nk mindent az�rt, hogy j� es�lyekkel induljunk neki a k�z�s �letnek az �j dobermannunkkal. Hiszen ezen k�v�l m�g sz�mtalan vesz�ly leselkedik a genetika �tveszt�iben. Legal�bb ami ellen�rizhet� �s amit egy felel�ss�gteljes teny�szt� megtehet az eg�szs�g �s a haszn�lhat�s�g �rdek�ben, azt v�rjuk el.
Ha sz�ps�gre is k�l�nleges kuty�t szeretn�nk akkor a ki�ll�t�si eredm�nyek alapj�n vegy�k szem�gyre a sz�l�k k�llem�t is. A genetika nem hazudik, ahogy az idegrendszeri �gy a k�llemben megjelen� tulajdons�gokat is �r�k�tik a sz�l�k. Ha ki�ll�t�si �s teny�szt�si amb�ci�nk is van, �s nem csak hobbi c�lra v�s�rolunk kuty�t akkor fokozott figyelemmel legy�nk az idegrendszeri stabilit�sra, ahogy a feno- �s genotipusra egyar�nt.

A dobermann vad�sz�szt�ne

A dobermann fontos tulajdons�ga a vad�szszenved�lye. Aligha van olyan dobermann, amely ne j�nne l�zba nyulak, macsk�k vagy m�s �llatok mozg�s�ra. N�ha az az �rz�s�nk, hogy a k�vetkez� pillanatban elrohan, amint f�l�t hegyezve mozg�sra lesve vizslatja k�rnyezet�t. Ha ezt a vad�sz�szt�nt nem tartjuk kord�ban a kezdet kezdet�t�l, akkor sz�molnunk kell azzal, hogy a s�t�k gyakran megszakadnak, r�ad�sul a kutya megzavarja m�s �llatok �letter�t �s mag�t is vesz�lybe sodorhatja, hiszen a vadorz� ebeket lel�heti az erd�sz. Tapasztalataink szerint a dobermann fiatal kor�ban  k�vetkezetess�ggel leszoktathat� err�l. Ha azonban hagyjuk elhatalmasodni ezt az �szt�nt, akkor csak p�r�zon lehet s�t�ltatni.