Lersok : Friedrich Louis Dobermann - a fajta kialakulsa |
Friedrich Louis Dobermann - a fajta kialakulsa
2011.10.04. 14:48
Ez a nmet fajta els tenysztjrl, Friedrich Louis Dobermannrl kapta nevt. Dobermann r 1834. janur 2-n szletett a nmetorszgi Apolda vrosban. Az akkor 20 ezer lakos telepls jelents iparral s kereskedelemmel rendelkezett. F. L. Dobermann klnfle llsokat tlttt be a vros kzigazgatsban, 1870-ben neveztk ki segd advgrehajtnak, majd ksbb jjelirknt is tevkenykedett.
Mivel adbehajtknt gyakran nagy sszegekkel kzlekedett, s valsznleg tevkenysgbl kifolylag sem rvendhetett nagy npszersgnek, Dobermann a rendelkezsre ll kutykbl elkezdte kialaktani sajt testreit. kutyi hamar ismertek lettek Apoldban, st Thringia tartomny egsz terletrl rkeztek hozz vsrlk. Dobermann kurttott fllel s farokkal adta el a klykket, mondvn, gy jobban nznek ki. Sajnos nem vezetett feljegyzseket munkjrl, gy csak tallgatni lehet, milyen tpus kutykbl alaktotta ki a rla elnevezett fajtt. Valsznleg felhasznlta a rottweiler snek tartott n. mszroskutykat s a korabeli juhszkutykat. Dobermann els tenyszszukjt, egy szrke pldnyt, Schnuppe-nak hvtk, de tudomsunk van egy Bisart nev szukjrl is, akivel 1870 s 1880 kztt tenysztett. Dobermann r sajnos nem rhette meg a fajta diadalmenett, hatvan ves korban, 1884. jnius 9-n halt meg. Az ugyancsak Apoldbl szrmaz Otto Gller kezdett az elsk kztt intenzven foglalkozni Dobermann kutyinak tovbbtenysztsvel "von Thringen" nev kennelben. Egy hamburgi baromfitenyszt, Oskar Vorwerk hvta fel a figyelmt ezekre a btor rz-vd kutykra. Gller publikcikban ismertette, reklmozta kutyit. De meg kell emlteni egy msik apoldai tenysztt, Goswin Tischlert, a "von Grnland" kennel tulajdonost is. Az egyik kan kutyja kerlt elsknt a nmet dobermann trzsknyvbe, Graf Belling von Grnland. A 2-es szm kutyaGerhilde von Thringen, Gller egyik szukja volt. Az els fajtaklubot, a ma is mkd Dobermann Egyeslet (DV) jogeldjt 1899. augusztus 27-n alaktottk egy apoldai kutyakilltson, egy vvel ksbb pedig mr elismert nmet fajtaknt a nmet trzsknyvbe is bejegyeztk a dobermannokat. Az els nmet kutyakilltst 1863-ban, Hamburgban rendeztk, dobermannok 1897-ben, Erfurtban szerepeltek kutyakilltst 1863-ban, Hamburgban rendeztk, dobermannok 1897-ben, Erfurtban szerepeltek elszr killtson. A XX. szzad elejn mintegy 1000 dobermann tulajdonos lt Nmetorszgban, ezzel a szmmal akkor a harmadik legnpszerbb fajta volt a dobermann Nmetorszgban a nmet juhszkutyas toplistt vezet tacsk mgtt.
|